A hangversenylátogató tízparancsolata
Egy hangverseny akkor válhat a közönség és a művész számára is igazán emlékezetessé, ha mindketten zavartalanul át tudják adni magukat a művészetnek, és ezt az élményt nem zavarja meg semmi. A művész koncentrációját és a nézők odafigyelését is segíti, ha a közönség megtartja azokat az évszázados szokásokat, amelyek a világ legrangosabb koncerttermeiben íratlan szabályként érvényben vannak ma is. Íme a hangverseny-látogató tízparancsolata:
- Előadásról ne késs. Ha mégis elkéstél, csak taps alatt foglald el a helyedet. Ne felejtsd el, hogy a díszpáholyba kizárólag magasrangú meghívottaknak illik ülni.
- Válassz az alkalomhoz illő öltözetet.
- Minthogy mindenfajta zene kezdete és vége a csend, a hallgatóság számára is szigorúan kötelező, hogy csendben legyen. Zene közben ne beszélgess, ne lapozz, ne mocorogj.
- Ne csomagolj ki édességet, cukorkát, ne egyél, ne igyál.
- Előadás közben ne távozz, illetlenség csupán a hozzátartozódat meghallgatni.
- Ne énekelj, ne vezényelj – se kézzel, se lábbal. Ez nem a te dolgod!
- Ne fotózz, főleg villanófénnyel ne.
- Kapcsold ki a mobiltelefonodat.
- Tapssal – és csak tapssal – jutalmazd az előadót. Illik megtapsolni a színpadra felvonuló együttest, szólistát és karmestert. Nem illik tapsolni a tételek között.
- Ne ünnepelj füttyel, ovációval, bekiabálással, dobogással, ne tombolj. Ha nagyon tetszett az előadás, inkább vigyél virágot a fellépőnek.
(Schiff András: A zenéről, zeneszerzőkről, önmagáról, Vince Kiadó, 2003, című könyve alapján)